Hajtógázok

A jogszabály megfogalmazásában a hajtógázok „azok a levegőtől eltérő gázok, amelyek az élelmiszert kiszorítják a csomagolóeszközből” (1333/2008/EK rendelet I. melléklet). Szórófejes, nyomás alatt álló flakonokban dolgoznak: a gáz nyomása juttatja ki a terméket, amikor a szelepet megnyomjuk.

Négy engedélyezett hajtógáz

• E 942 (dinitrogén-oxid) – az I. csoportba tartozik, így quantum satis használható azokban a kategóriákban, ahol az I. csoport adalékanyagai megengedettek.
• E 943a (bután), E 943b (izobután) és E 944 (propán) – ezek használata szigorúan korlátozott.

A szénhidrogén-gázok szűk köre

A bután, az izobután és a propán élelmiszerben csak két terméktípusban engedélyezett: növényiolaj-sprayben, amely sütőformák kenésére szolgál és kizárólag ipari felhasználásra készül, valamint vízalapú emulziós sprayben. Mindkét esetben quantum satis a megengedett mennyiség. A boltban kapható élelmiszerek túlnyomó részében tehát ezek a gázok nem fordulhatnak elő.

Az adalékanyagokban felhasználható adalékanyagok listája (III. melléklet) egy további esetet ismer: a II. és III. csoportba tartozó színezékek ipari felhasználásra szánt készítményeiben is lehetnek, de a végső élelmiszerben legfeljebb 1 mg/kg mennyiségben.

Hajtógáz vagy csomagológáz?

A két csoport a gyakorlatban átfedhet, mert ugyanaz a gáz mindkét célra alkalmas lehet. A különbség a funkcióban van: a csomagológáz a termék körüli légteret tölti ki, a hajtógáz viszont mozgatja a terméket, kinyomja azt a csomagolásból. Az oldalon a bután, az izobután és a propán ezért mindkét csoportban megjelenik, a fő funkció azonban a hajtógázé.

Címke

Az összetevők között a „Hajtógáz” csoportnév áll, utána a gáz neve vagy E-száma, például „hajtógáz: dinitrogén-oxid” vagy „hajtógáz: E 942” (1169/2011/EU rendelet VII. melléklet C. rész). A csomagológázokkal ellentétben a hajtógáz tehát az összetevőlistában is megjelenik, saját csoportnévvel.