Cikkek

A friss gyümölcs elvileg adalékmentes, a citrom héja mégis fényes, az aszalt barack mégis narancssárga. Megnéztük, mi kerülhet a zöldségre és a gyümölcsre, és mi az, ami nem is adalékanyag, hanem növényvédő szer.

Tizenhárom kérdés, amelyet a címke olvasása közben a legtöbben feltesznek, rövid, ellenőrizhető válaszokkal és továbbvezető linkekkel.

Az E-szám nem árulja el, hogy az anyag tetűből, méhkaptárból, tojásból vagy növényből származik. Összegyűjtöttük, melyik adalék biztosan állati eredetű, melyik lehet az, és mit lehet ebből a címkéről kiolvasni.

Egy adalékanyag biztonsága nem igen-nem kérdés, hanem mennyiség kérdése. Megmutatjuk, honnan jön a megengedhető napi bevitel, kiket vizsgálnak külön, és mely anyagok szabályai változtak meg az elmúlt években.

Az adalékanyagokról keringő félelmek egy része alaptalan, egy része viszont valódi kutatási eredményből nőtt ki, és szabálymódosításhoz vezetett. Sorra vesszük a leggyakoribb állításokat, és azt, hogy hol tart ma a tudomány.

A bio jelölés nem jelenti azt, hogy a termékben nincs E-szám. Azt jelenti, hogy csak egy szűk, külön listáról választhat a gyártó, és ott is gyakran szigorúbb feltételekkel.

A lecitin származhat géntechnológiával módosított szójából, egyes édesítőszereket módosított élesztő állít elő. Hogy ebből mi látszik a címkén, azt egyetlen kérdés dönti el: marad-e a termékben a módosított szervezetből származó anyag.

Nem minden E-szám vegyszer, és nem minden hozzáadott anyag adalékanyag. Az uniós jog pontosan megmondja, mi tartozik ebbe a körbe, és mit kell egy anyagnak teljesítenie, hogy felkerüljön a listára.