Adalékanyagok funkció szerint

Mikor használható édesítőszer, mi a különbség az intenzív édesítők és a poliolok között, és milyen szövegeket kell a címkén feltüntetni.

A színezékek uniós meghatározása, a kurkumintól a karamellig, az azoszínezékek kötelező figyelmeztetése és a titán-dioxid kivonása.

Mit csinálnak a tartósítószerek, hol fordul elő szorbát, benzoát, szulfit és nitrit, és mit kell a címkén jelölni. Uniós szabályok, példákkal.

Az antioxidánsok az avasodást és a barnulást lassítják. C-vitamin, tokoferolok, rozmaringkivonat, BHA és BHT: hol használják és mit jelöl a címke.

A hordozók más adalékanyagok, aromák, tápanyagok oldására, hígítására szolgálnak. Mikor engedélyezettek és miért nem látszanak a címkén.

Az étkezési savak savanyú ízt adnak és növelik a savasságot. Citromsav, almasav, borkősav, foszforsav: hol fordulnak elő és mi a címkeszöveg.

A savanyúságot szabályozó anyagok egy adott értéken tartják az élelmiszer savasságát. Citrátok, laktátok, karbonátok, foszfátok – példákkal.

A csomósodást gátló anyagok szórhatóan tartják a sót, a fűszert, a port. Szilícium-dioxid, ferrocianidok, cellulóz – és mi áll a címkén.

A habzásgátlók megakadályozzák vagy csökkentik a habképződést sütés, főzés és töltés közben. Mire jó az E 900, és hol engedélyezett.

A tömegnövelő szerek térfogatot és tömeget adnak érdemi energiatartalom nélkül. Cellulóz és polidextróz: hol használják, mi a címkeszöveg.

Az emulgeálószerek összekeverik az olajat és a vizet. Lecitinek, mono- és digliceridek, PGPR, poliszorbátok – példák, eredet és címkeszöveg.

Az emulgeáló sók az ömlesztett sajt gyártásának kulcsanyagai: a sajtfehérjét oldható formába viszik. Foszfátok, citrátok és a címke szabályai.

A szilárdítóanyagok ropogósan tartják a gyümölcs- és zöldségkonzervet, és zselésítőkkel szilárd gélt képeznek. Kalciumsók, példákkal.

Az ízfokozók a meglévő ízt erősítik. Glutamátok, ribonukleotidok és ízfokozóként használt édesítők: határértékek, EFSA-értékelés, címke.

A habosító szerek gázt oszlatnak el egyenletesen folyékony vagy szilárd élelmiszerben. A quillajakivonat (E 999) és a habosítás szabályai.

A zselésítőanyagok gélképzéssel adnak szerkezetet: pektin a lekvárban, agar, karragén, gellán. Határértékek, a minicsészés zselé tilalma, címke.

A fényezőanyagok csillogó felületet vagy védőbevonatot adnak gyümölcsnek, drazsénak, kávébabnak, tablettának. Viaszok, sellak, polimerek.

A nedvesítőszerek megóvják az élelmiszert a kiszáradástól, vagy segítik a porok oldódását. Glicerin, szorbit, triacetin – példák és címke.

Kémiailag kezelt étkezési keményítők, E 1404-től E 1452-ig. Mire jók, hol engedélyezettek, és miért írhatja a címke csak annyit: módosított keményítő.

Nitrogén, szén-dioxid, argon és társaik: a csomagolásba töltött, levegőtől eltérő gázok. Mit jelent a „Védőgázas csomagolásban” felirat?

A hajtógázok kiszorítják az élelmiszert a csomagolásból. Dinitrogén-oxid, bután, izobután, propán: hol engedélyezettek, és hogyan jelölik őket.

A térfogatnövelő szerek gázt szabadítanak fel, és ettől nő a tészta térfogata. Szódabikarbóna, ammónium-karbonátok, foszfátok: szabályok és címke.

A kelátképző (komplexképző) anyagok fémionokat kötnek meg. EDTA, glükonátok, citrátok: hol engedélyezettek, milyen határértékkel, és mi áll a címkén.

A stabilizátorok megőrzik az élelmiszer fizikai-kémiai állapotát, színét és kötőképességét. Mit takar a tág jogi meghatározás, és mely anyagok tartoznak ide?

A sűrítőanyagok növelik az élelmiszer viszkozitását. Növényi gumik, cellulózszármazékok, alginátok: határértékek, a zselés minicsésze-tilalom és a címke.

A lisztkezelő szerek a liszt vagy a tészta sütési tulajdonságait javítják. L-cisztein, aszkorbinsav, kalcium-szulfát – és a 2024 óta tiltott E 483.