339 engedélyezett adalékanyag · 26 funkció · uniós forrásból
Mit jelent ez az E‑szám a címkén?
Írd be a számot vagy a nevet, és megmutatjuk, mi az, mire használják, és mely élelmiszerekben, milyen mennyiségben engedi az uniós jog.
Az E-számok térképe
A számozás százasai nagyjából a funkciót követik: az E1-esek színezékek, az E2-esek tartósítószerek, és így tovább. Válassz egy funkciót, és kiemeljük, hová tartoznak.
E100–E199 Színezékek 42
E200–E299 Tartósítószerek és savak 44
E300–E399 Antioxidánsok, savak, savanyúság-szabályozók 47
E400–E499 Sűrítők, stabilizátorok, emulgeálószerek 74
E500–E599 Savanyúság-szabályozók, csomósodásgátlók 48
E600–E699 Ízfokozók 19
E900–E999 Fényezők, gázok, édesítőszerek 41
E1000 felett Módosított keményítők és egyéb anyagok 31
Címkeolvasó
Az összetevőlistán az adalékanyag hol számmal, hol névvel szerepel, mindig a funkciója után: „emulgeálószer (E471)” vagy „tartósítószer (kálium-szorbát)”. Másold be a listát, és egyenként megnevezzük, mit találtunk benne.
Mire valók? 26 funkció
- Édesítőszerek 22
- Színezékek 40
- Tartósítószerek 40
- Antioxidánsok 29
- Hordozóanyagok 11
- Étkezési savak 13
- Savanyúságot szabályozó anyagok 56
- Csomósodást gátló anyagok 23
- Habzásgátló anyagok 1
- Tömegnövelő szerek 5
- Emulgeálószerek 41
- Emulgeáló sók 7
- Szilárdítóanyagok 11
- Ízfokozók 27
- Habosítóanyagok 1
- Zselésítő anyagok 14
- Fényezőanyagok 19
- Nedvesítőszerek 6
- Módosított keményítők 12
- Csomagológázok 7
- Hajtógázok 5
- Térfogatnövelő szerek 6
- Kelátképző anyagok 8
- Stabilizátorok 50
- Sűrítőanyagok 30
- Lisztkezelő szerek 3
Cikkek
- Tartós kapcsolat? – Tartósítószerek zöldségen és gyümölcsön
A friss gyümölcs elvileg adalékmentes, a citrom héja mégis fényes, az aszalt barack mégis narancssárga. Megnéztük, mi kerülhet a zöldségre és a gyümölcsre, és mi az, ami nem is adalékanyag, hanem növényvédő szer.
- Gyakori kérdések az élelmiszer-adalékanyagokról
Tizenhárom kérdés, amelyet a címke olvasása közben a legtöbben feltesznek, rövid, ellenőrizhető válaszokkal és továbbvezető linkekkel.
- Állati eredetű élelmiszer-adalékanyagok
Az E-szám nem árulja el, hogy az anyag tetűből, méhkaptárból, tojásból vagy növényből származik. Összegyűjtöttük, melyik adalék biztosan állati eredetű, melyik lehet az, és mit lehet ebből a címkéről kiolvasni.
- Élelmiszer-adalékok egészségügyi kockázatai
Egy adalékanyag biztonsága nem igen-nem kérdés, hanem mennyiség kérdése. Megmutatjuk, honnan jön a megengedhető napi bevitel, kiket vizsgálnak külön, és mely anyagok szabályai változtak meg az elmúlt években.
- Betegséget okoznak az élelmiszer-adalékok?
Az adalékanyagokról keringő félelmek egy része alaptalan, egy része viszont valódi kutatási eredményből nőtt ki, és szabálymódosításhoz vezetett. Sorra vesszük a leggyakoribb állításokat, és azt, hogy hol tart ma a tudomány.
- Adalékanyagok a bioélelmiszerekben
A bio jelölés nem jelenti azt, hogy a termékben nincs E-szám. Azt jelenti, hogy csak egy szűk, külön listáról választhat a gyártó, és ott is gyakran szigorúbb feltételekkel.
- Géntechnológia és élelmiszer-adalékok
A lecitin származhat géntechnológiával módosított szójából, egyes édesítőszereket módosított élesztő állít elő. Hogy ebből mi látszik a címkén, azt egyetlen kérdés dönti el: marad-e a termékben a módosított szervezetből származó anyag.
- Mi az élelmiszer-adalékanyag?
Nem minden E-szám vegyszer, és nem minden hozzáadott anyag adalékanyag. Az uniós jog pontosan megmondja, mi tartozik ebbe a körbe, és mit kell egy anyagnak teljesítenie, hogy felkerüljön a listára.
Miért szám, és miért E?
Az E-szám az Európai Unióban engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok azonosítója. Az „E” Európára utal, a szám pedig a nemzetközi INS-számozást követi, amelyet a Codex Alimentarius bizottság tart karban. Az összetevőlistán a gyártó választhat: a funkció után írhatja a számot („emulgeálószer: E 471”) vagy a nevet („emulgeálószer: zsírsavak mono- és digliceridjei”). Mindkettő ugyanazt jelenti.
Egy anyag csak akkor kaphat E-számot és kerülhet az uniós listára, ha az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) biztonságosnak ítélte a tervezett mennyiségben, ha technológiailag szükséges, és ha a használata nem vezeti félre a vásárlót. Az engedély nem általános: minden adalékanyag csak a felsorolt élelmiszerekben és a megadott legnagyobb mennyiségben használható. Ezt mutatja meg minden adatlapunk.
Az adatbázis a 2026-ban hatályos uniós listára épül; az adatbázisról szóló oldalon leírjuk, honnan származnak az adatok és hogyan érdemes olvasni őket.