QUID – a mennyiségi összetevő-jelölés
Mikor kell kiírni egy összetevő százalékos arányát a címkén? Az 1169/2011/EU rendelet 22. cikke és VIII. melléklete példákkal, kivételekkel, számítással.
Frissítve:
Az „eperjoghurt (eper 8 %)” típusú jelölést a szakma QUID-nek hívja (Quantitative Ingredient Declaration). Célja egyszerű: ha a termék neve vagy csomagolása egy összetevőre építi az eladást, a vásárló tudja meg, mennyi van belőle valójában. Az előírás az 1169/2011/EU rendelet 22. cikkében és VIII. mellékletében található; az alkalmazásához az Európai Bizottság 2017-ben részletes közleményt adott ki (2017/C 393/05), az alábbi példák nagy része onnan származik.
Mikor kötelező?
A 22. cikk szerint egy összetevő vagy összetevőcsoport mennyiségét akkor kell feltüntetni, ha
- megjelenik az élelmiszer nevében, vagy a fogyasztó rendszerint társítja a névvel;
- szavakkal, képpel vagy grafikával hangsúlyozva van a jelölésen;
- alapvetően jellemzi az élelmiszert, és megkülönbözteti azoktól a termékektől, amelyekkel neve vagy megjelenése miatt összetéveszthető lenne.
1. Az összetevő a névben
A Bizottság példái: „sonkás és gombás pizza” (sonka és gomba), „epres joghurt” (eper), „lazac mousse” (lazac), „csokoládés jégkrém” (csokoládé). Ha összetevőcsoport szerepel a névben – „zöldséges táska”, „halrudacska”, „diós kenyér”, „gyümölcsös pite” –, akkor a teljes zöldség-, hal-, dióféle- vagy gyümölcstartalmat kell megadni.
A „rendszerint társított” összetevőre a közlemény a hagyományos ételneveket hozza példának: gulyáslevesnél a marhahús, chili con carne-nál a darált marhahús mennyiségét kell jelölni. Ez nem automatikus: almabornál nem kell feltüntetni a felhasznált alma mennyiségét.
Összetett összetevőnél – például „krémmel töltött keksz” – a krémtöltelék arányát kell jelölni; ha a névben a töltelék egy összetevője is szerepel („tojásos krémmel töltött keksz”), akkor annak arányát is.
2. Kiemelés szóval vagy képpel
Akkor is kell QUID, ha a csomagolás a névtől eltérő helyen hangsúlyoz egy összetevőt, például „vajjal készült”, „csirkével” felirattal, vagy egy tehén képével, amely a tejtartalomra utal. Nem kell viszont, ha a kép „tálalási javaslat”, és ezt egyértelműen jelzik, vagy ha a kép az összes összetevőt mutatja, egyiket sem kiemelve.
3. A terméket jellemző összetevő
Ez a pont szűk körre vonatkozik: olyan termékekre, amelyek összetétele tagállamonként nagyon eltérhet, de azonos néven kerülnek forgalomba. A közlemény két példát nevez meg: a majonézt és a marcipánt.
Mikor nem kell?
A VIII. melléklet felsorolja a kivételeket:
- Ha a töltőtömeget feltüntették. Sós lében eltett tonhalnál vagy szirupos ananásznál a töltőtömegből kiszámolható a mennyiség.
- Ha uniós termékszabály már előírja a mennyiség feltüntetését – például a nektárok gyümölcstartalmát vagy a dzsemek gyümölcstartalmát.
- Ha az összetevőt kis mennyiségben, ízesítésre használják. Példák a közleményből: fokhagymás kenyér, csirke ízesítésű burgonyaszirom.
- Ha a névben szereplő összetevő mennyisége nem befolyásolja a vásárlói döntést. Ilyen a sóspálcika, a mákos és szezámmagos pálcika vagy a szójaszósz.
- Változó arányú gyümölcs-, zöldség-, gomba- vagy fűszerkeverékeknél, ahol egyik alkotó sem emelkedik ki jelentősen.
- Ha a terméken „édesítőszerrel” jelölés áll a név mellett, az édesítőszerre; és a hozzáadott vitaminokra, ásványi anyagokra, ha ezek a tápértékjelölésben szerepelnek.
A QUID az élelmiszerben természetesen jelen lévő, nem összetevőként hozzáadott alkotórészekre sem vonatkozik, például a kávé saját koffeintartalmára.
Hogyan számolják?
A százalékot a recept alapján, a felhasználáskori mennyiségből kell számolni – ugyanúgy, ahogy az összetevők sorrendjét is. A jelölés átlagos mennyiséget fejez ki, amely a receptnek és a helyes gyártási gyakorlatnak felel meg.
Ha a termék sütés vagy szárítás közben vizet veszít, a felhasznált mennyiséget a késztermékhez kell viszonyítani. A közlemény számpéldája egy vajas kekszre:
| Összetevő a keverőtálban | Tömeg |
|---|---|
| liszt | 100 g |
| cukor | 40 g |
| vaj | 50 g |
| tojás | 10 g |
| összesen sütés előtt | 200 g |
| késztermék sütés után | 170 g |
A vaj aránya: 50 / 170 × 100 = 29,4 %.
Ha az eredmény 100 % fölé menne, grammban kell megadni. Szalámiban, ahol 120 g sertéshúsból lesz 100 g késztermék, a jelölés így szólhat: „100 g szalámi előállításához 120 g sertéshús került felhasználásra”.
A mennyiség az összetevő felsorolt formájára vonatkozik: „tej” vagy „tojás” esetén a nyers, teljes összetevőre, „tejpor” vagy „sült csirke” esetén a kezelt formára.
Hol kell szerepelnie?
A százalékot az élelmiszer nevében vagy közvetlenül mellette, vagy az összetevők felsorolásában, az adott összetevőnél kell feltüntetni. Mindkét forma megengedett: „Epres joghurt – eper 8 %”, illetve „összetevők: joghurt, eper (8 %), cukor…”.
Csomagolatlan termékeknél
Uniós szinten a QUID nem kötelező a nem előrecsomagolt élelmiszereken. Magyarországon a 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet szerint azonban a vásárlót kérésére tájékoztatni kell mindazokról az adatokról, amelyek az előrecsomagolt termékeken kötelezők – a tápértékjelölés kivételével. A pékségben tehát meg lehet kérdezni, mennyi túró van a túrós táskában. Bővebben: Csomagolatlan élelmiszerek jelölése.
Mi köze az adalékanyagokhoz?
A QUID az összetevőkről szól, nem az adalékanyagokról, de a kettő a címkén egymás mellett jelenik meg. Az adalékanyagok jelölési szabályait az Adalékanyagok az összetevők listáján oldal foglalja össze, a teljes szabályozási keretet a Szabályozási háttér oldal.