Csomagolatlan élelmiszerek jelölése
Mit kell kiírni a pékségben, a csemegepultnál és az étteremben? Az 1169/2011/EU rendelet 44. cikke és a 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet szabályai.
Frissítve:
A friss kenyérnek, a pultból szeletelt felvágottnak vagy az étterem levesének nincs címkéje, mégsem kötetlen, mit kell elmondani róla. A szabályok két szinten vannak: az uniós 1169/2011/EU rendelet egyetlen adatot tesz kötelezővé, a többit a tagállamokra bízza; Magyarországon ezt a 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet tölti ki.
Mi számít nem előrecsomagolt élelmiszernek?
A 36/2014. FM rendelet 2. §-a szerint nem előrecsomagolt az a végső fogyasztónak szánt élelmiszer, amelyet
- csomagolás nélkül kínálnak a vásárlónak, a vendéglátásnak vagy a közétkeztetésnek (lédig áru, pult);
- az értékesítés helyén, a vásárló kérésére és jelenlétében csomagolnak (a kért 20 deka szalámi);
- közvetlen értékesítés céljára a boltban, de a vásárló távollétében csomagolnak (a pult melletti hűtőben fóliázott, előre lemért sajt).
Az uniós minimum: allergének
Az 1169/2011/EU rendelet 44. cikke szerint nem előrecsomagolt élelmiszernél egyetlen adat kötelező mindenhol az Unióban: az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokra vonatkozó tájékoztatás (a 9. cikk (1) bekezdés c) pontja). Az összes többi adat – összetevők, adalékanyagok, eltarthatóság – a tagállam döntésén múlik.
Amit Magyarországon ki kell írni
A 36/2014. FM rendelet 3. § (3) bekezdése szerint nem előrecsomagolt élelmiszer árusításakor az eladás helyén, jól látható módon fel kell tüntetni:
- az élelmiszer nevét;
- az „édesítőszerrel”, illetve „cukorral és édesítőszerrel” kiegészítő jelölést, ha a termék ilyet tartalmaz;
- az 1333/2008/EK rendelet V. mellékletében előírt színezék-figyelmeztetést;
- rovarfehérjét tartalmazó élelmiszernél az erre vonatkozó külön jelölést.
Az adalékanyagok szempontjából ez a két középső pont a lényeg. Ha egy cukrászdai fagylalt vagy torta díszítése az E 102 (tartrazin), E 104, E 110, E 122, E 124 vagy E 129 színezék valamelyikét tartalmazza, a pultnál ki kell írni: „a gyermekek tevékenységére és figyelmére káros hatást gyakorolhat”, a színezék nevével vagy E-számával együtt. Ha egy sütemény cukor helyett édesítőszerrel készül, ezt a név mellett jelölni kell.
Az összetevőlistát és benne az adalékanyagokat a pultnál nem kell kiírni. A 3. § (4) bekezdése szerint azonban a vásárlót kérésére tájékoztatni kell mindazokról az adatokról, amelyek előrecsomagolt terméken kötelezők, a tápértékjelölés kivételével. Aki tehát tudni szeretné, van-e tartósítószer a pultból vett kenyérben, megkérdezheti, és az eladónak választ kell adnia.
A boltban becsomagolt áru és a kenyér
A vásárló távollétében becsomagolt termékeken, valamint a nem előrecsomagolt kenyereken a rendelet 3. § (1) bekezdése további adatokat ír elő: a nevet, a nettó mennyiséget, a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági időt, a különleges tárolási feltételeket és a vállalkozás nevét, címét. A kenyér minőségmegőrzési ideje a nap nevével is megadható, például „minőségét megőrzi: csütörtök”. Összetevőlista itt sem kötelező, de kérésre itt is jár a tájékoztatás.
Allergén-tájékoztatás a gyakorlatban
A magyar rendelet 4–7. §-a részletesen előírja, hogyan kell az allergénekről tájékoztatni:
- Írásban, a vásárlás előtt. Az 1169/2011/EU rendelet II. mellékletében felsorolt allergének nevére hivatkozva, jól láthatóan, papíron vagy elektronikus kijelzőn, az adott termék eladásának helyén. A vásárló figyelmét fel kell hívni arra, hol találja.
- Szóban is lehet, ha a létesítményben folyamatosan jelen van a tájékoztatásért felelős személy, a vásárló kérésére azonnal, az átadás helyén megkapja a választ, és a szóbeli tájékoztatás a helyszínen elérhető írásos dokumentumon alapul. Ilyenkor ki kell tenni, hogy az allergén-tájékoztatás szóban kérhető.
- Belső eljárás. Szóbeli tájékoztatásnál a vállalkozásnak írásban rögzített eljárást kell kidolgoznia, ki kell jelölnie a felelőst, és igazolnia kell, hogy a munkatársakat oktatta az allergénekkel kapcsolatos veszélyekről.
- Több eladási pont. Ha egy üzletben több helyen árulnak csomagolatlan élelmiszert – pékáru, csemege, saláta –, a tájékoztatást mindenhol ki kell tenni.
- Ingyenesen. A tájékoztatás nem járhat többletköltséggel a vásárló számára.
Nem kötelező az allergén-tájékoztatás, ha a termék neve egyértelműen utal az allergénre (például „diós kifli”), vagy ha a vállalkozás előzetes egyeztetés alapján, személyre szabottan készít allergénmentes ételt.
Adalékanyagoknál a szulfitokra érdemes figyelni: ha a kén-dioxid és a szulfitok összes mennyisége SO₂-ben kifejezve meghaladja a 10 mg/kg-ot, ez is allergénnek számít, és ugyanígy tájékoztatni kell róla. Ez az E 220 (kén-dioxid)–E 228 tartósítószereket érinti.
Vendéglátás
Az éttermekre, büfékre, cukrászdákra a 7/D. § vonatkozik. Helyben fogyasztott vagy elvitt, nem távértékesített ételnél ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a boltban: ki kell írni a nevet, az édesítőszer- és színezék-jelölést, kérésre tájékoztatni kell a kötelező adatokról, és az allergén-tájékoztatás a fenti módon kötelező. Online rendelésnél az allergénekről már a vásárlás előtt tájékoztatni kell, a többi adatról kérésre.
Automaták és kistermelők
Az élelmiszer-automatákban árult csomagolatlan termékeknél a vásárlás helyén kell tájékoztatni a kötelezően kiírandó adatokról és az allergénekről. A kistermelők által előállított és forgalmazott élelmiszerekre a rendelet egyes előírásai – például a szóbeli tájékoztatás belső eljárására vonatkozó szabályok és a 3. § (1)–(4) bekezdése – nem vonatkoznak, az allergénekről szóló tájékoztatás alól azonban nem mentesülnek.
Kapcsolódó oldalak
Az előrecsomagolt termékek összetevőlistájáról: Adalékanyagok az összetevők listáján. A teljes keretről: Szabályozási háttér.