Aromák és adalékanyagok: mi a különbség?

Miért nincs az aromáknak E-száma, mit jelent a „természetes eperaroma” a 95 %-os szabály szerint, és mi lett a füstaromákkal 2024 után.

Frissítve: 2026. augusztus 29.

Az összetevőlistán az „aroma” szó sokszor közvetlenül az E-számok mellett áll, jogilag mégis egészen más kategória. Az aromákat nem az adalékanyag-rendelet, hanem az 1334/2008/EK rendelet szabályozza, és az 1333/2008/EK rendelet 2. cikke kifejezetten kiveszi őket az adalékanyagok köréből. Ezért nincs az aromáknak E-számuk.

A különbség lényege

Az adalékanyag technológiai célt szolgál: tartósít, színez, sűrít, savanyít. Az aroma az 1334/2008/EK rendelet szerint olyan termék, amelyet nem önmagában fogyasztanak, hanem illat vagy íz kialakítása, módosítása céljából adnak az élelmiszerhez.

A határvonal néhány ponton finom:

Az aromarendelet nem vonatkozik a kizárólag édes, savanyú vagy sós ízű anyagokra. Az édesítőszer tehát nem aroma, hanem édesítőszer (adalékanyag), a citromsav étkezési sav, a só pedig élelmiszer.
Az ízfokozó nem aroma. Az E 621 (mononátrium-glutamát), az E 627 (dinátrium-guanilát) vagy az E 631 (dinátrium-inozinát) az élelmiszer meglévő ízét vagy illatát erősíti, ezért az adalékanyagok közé, az ízfokozók osztályába tartozik.
Az aromák maguk is tartalmazhatnak adalékanyagot, de csak olyat, amelyet az 1333/2008/EK rendelet III. mellékletének 4. része aromákban engedélyez – jellemzően hordozót. Ha egy ilyen adalékanyag a késztermékben már nem fejt ki hatást, az átvitel elve szerint nem kell külön feltüntetni.

Az aromák fajtái

Az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke hét kategóriát különít el:

Kategória	Mit jelent?
aromaanyag	ízesítő tulajdonságú, meghatározott vegyi anyag
természetes aromaanyag	növényi, állati vagy mikrobiológiai anyagból fizikai, enzimes vagy mikrobiológiai eljárással nyert aromaanyag, amely a természetben is előfordul
aromakészítmény	élelmiszerből vagy más növényi, állati, mikrobiológiai anyagból nyert, nem egyetlen vegyületből álló termék (például kivonat)
hőkezeléssel előállított aroma	aminonitrogént és redukálócukrot tartalmazó összetevők hevítésével nyert termék
füstaroma	kondenzált füstből szétválasztással és tisztítással nyert termék
aroma-elővegyület	önmagában nem feltétlenül ízesít, a feldolgozás során alakul aromává
egyéb aroma	ami a fentiek egyikébe sem tartozik

Az aromaanyagok uniós listáját a 872/2012/EU végrehajtási rendelet hozta létre, amely 2013. április 22-től alkalmazandó. Ezen a listán az anyagok nem E-számot, hanem saját azonosítót, úgynevezett FL-számot kapnak.

Mit jelent a „természetes”?

A „természetes” szó használatát az 1334/2008/EK rendelet 16. cikke szigorúan szabályozza. Négy megnevezést érdemes megkülönböztetni:

„természetes eperaroma” – az aroma-összetevő legalább 95 tömegszázaléka eperből származik. A rendelet preambuluma szerint a fennmaradó legfeljebb 5 % csak standardizálásra vagy arra használható, hogy frissebb, csípősebb, érettebb vagy zöldebb jelleget adjon.
„természetes eperaroma egyéb természetes aromákkal” – az aroma részben eperből származik, és az eper íze könnyen felismerhető.
„természetes aroma” – különböző alapanyagokból származik, és egy forrás megnevezése nem tükrözné az ízét.
„aroma” – lehet benne nem természetes aromaanyag is.

A „természetes” jelző tehát csak az eredetre utal, arra, hogy az aroma-összetevő aromakészítményekből vagy természetes aromaanyagokból áll. A „természetes vaníliaaroma” is csak akkor nevezhető így, ha legalább 95 %-ban vaníliából származik.

Hogyan jelenik meg a címkén?

Az 1169/2011/EU rendelet VII. melléklete szerint az összetevők között az „aroma” vagy „aromák” szó, illetve az aroma pontosabb megnevezése áll. Füstarománál „füstaroma” vagy például „bükkfából előállított füstaroma” a kötelező forma. Ha kinint vagy koffeint aromaként használnak – tonikban például a kinint –, azt név szerint közvetlenül az „aroma” szó után kell feltüntetni.

A füstaromák sorsa

A füstaromákra az általános aromarendeleten túl külön szabály is vonatkozik, a 2065/2003/EK rendelet. Csak olyan füstaroma használható, amelynek elsődleges terméke szerepel az uniós jegyzékben; az engedély tíz évig érvényes, és kérelemre megújítható. A jegyzéket az 1321/2013/EU végrehajtási rendelet hozta létre; az abban szereplő SF-001–SF-010 jelű termékek engedélye 2014. január 1-jétől tíz évre szólt.

2023 novemberében az EFSA közzétette a megújításra benyújtott nyolc füstaroma értékelését, és egyiknél sem tudta kizárni a genotoxicitással kapcsolatos aggályt – vagyis azt, hogy az anyag károsíthatja az örökítőanyagot. Két további termék megújítását senki nem kérte, ezek engedélye 2024. január 1-jén lejárt.

A Bizottság 2024 júliusában elutasította a nyolc megújítást, és az (EU) 2024/2067 végrehajtási rendelettel mind a tíz füstaromát törölte a jegyzékből. Az átmeneti időszakok:

Élelmiszer-kategória	Meddig hozható forgalomba?
sajtok és sajttermékek, hús, feldolgozott hal és halászati termékek, haltej	2029. július 1.
minden más élelmiszer-kategória	2026. július 1.

Az időpontig forgalomba hozott termék a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejének lejártáig a polcon maradhat. A hosszabb határidőt a rendelet azzal indokolta, hogy hús-, hal- és sajttermékeknél a füstaroma a hagyományos füstölést helyettesíti, és az átállás jelentős beruházást igényelhet. A döntés a füstaromákat érinti; a hagyományos füstölés nem füstaroma-használat.

Összefüggések

Az aromák jelölése az összetevőlista része, lásd: Adalékanyagok az összetevők listáján. Hogy egy anyag mikor adalékanyag és mikor nem, arról a Mikor adalékanyag egy anyag? oldal szól.