Édesítőszerek

Az 1333/2008/EK rendelet I. melléklete szerint az édesítőszerek „olyan anyagok, amelyek édes ízt kölcsönöznek az élelmiszernek vagy az asztali édesítőszereknek”. A rendelet 7. cikke ennél szigorúbb feltételt is szab: édesítőszer csak akkor kerülhet az uniós listára, ha a cukrot helyettesíti csökkentett energiatartalmú, nem kariogén vagy hozzáadott cukor nélküli élelmiszerben, ha a cukor kiváltásával az élelmiszer tovább eltartható, vagy ha különleges táplálkozási célú élelmiszer készül vele. Egy cukros terméket tehát nem lehet pusztán „még édesebbé tenni” vele.

Intenzív édesítők és poliolok

Az intenzív édesítők a cukornál sokszor édesebbek, ezért kis mennyiségben adagolják őket. Ide tartozik az E 950 (aceszulfám K), az E 951 (aszpartám), az E 955 (szukralóz) és az E 960a (szteviol-glikozidok steviából). Az uniós lista élelmiszer-kategóriánként számszerű felső határt ad rájuk: ízesített üdítőitalban az aceszulfám K legfeljebb 350 mg/l, a szukralóz legfeljebb 300 mg/l lehet.

A poliolokat (cukoralkoholokat) – például az E 420 (szorbit), az E 965 (maltitok), az E 967 (xilit) és az E 968 (eritrit) – jóval nagyobb mennyiségben használják, mert a cukor tömegét is pótolják. Cukormentes cukorkában, rágógumiban, csökkentett energiatartalmú csokoládéban és desszertben fordulnak elő; az uniós lista a IV. csoportban, többnyire quantum satis, vagyis a technológiailag szükséges mennyiségben engedi őket.

Néhány édesítőszernek második szerepe is van. Hozzáadott cukrot vagy poliolt tartalmazó rágógumiban az aceszulfám K, az aszpartám és a szukralóz „kizárólag ízfokozóként” használható, ilyenkor nem édesít, hanem az aroma kiemelését szolgálja.

Kötelező szövegek a csomagoláson

Az összetevők felsorolásában az „Édesítőszer” csoportnév áll, utána a név vagy az E-szám, például „édesítőszer: szukralóz”. Az 1169/2011/EU rendelet III. melléklete ezen felül előírja:

• „Édesítőszerrel (édesítőszerekkel)” – az élelmiszer neve mellett, ha a termék édesítőszert tartalmaz;
• „Cukorral (cukrokkal) és édesítőszerrel (édesítőszerekkel)” – ha cukrot és édesítőszert is tartalmaz;
• „Fenilalanin-forrást tartalmaz” – aszpartám vagy E 962 (aszpartám-aceszulfámsó) esetén; ha csak az E-szám szerepel, akkor „Aszpartámot (fenilalanin-forrást) tartalmaz”;
• „Túlzott fogyasztása hashajtó hatású lehet” – ha a termék 10 %-nál több hozzáadott poliolt tartalmaz.

A fenilalanin-jelölés a fenilketonúriával élőknek szól. Az EFSA 2013-ban az aszpartám megengedhető napi bevitelét 40 mg-ban állapította meg testtömeg-kilogrammonként, és kimondta, hogy ez az érték rájuk nem vonatkozik.