Ugrás a tartalomra
szám

Állati eredetű élelmiszer-adalékanyagok

Az E-szám nem árulja el, hogy az anyag tetűből, méhkaptárból, tojásból vagy növényből származik. Összegyűjtöttük, melyik adalék biztosan állati eredetű, melyik lehet az, és mit lehet ebből a címkéről kiolvasni.

Frissítve:

Amit a címke nem mond meg

Az összetevőlistában az adalékanyag a funkciójával és a nevével vagy az E-számával szerepel, például „színezék: kármin” vagy „emulgeálószer: E 471”. Arról, hogy az anyag milyen forrásból készült, az uniós címkézési szabályok nem írnak elő külön tájékoztatást. Aki vegetáriánus, vegán, kóser vagy halal étrendet követ, két dologra támaszkodhat: az uniós tisztasági előírásokra (231/2012/EU rendelet), amelyek minden adalékanyagnál leírják az eredetet, és az allergénjelölésre, amely a tojásból vagy tejből származó anyagokat kötelezően kiemeli.

Az előírások alapján az adalékanyagok három csoportba sorolhatók: biztosan állati eredetűek, állati és növényi forrásból is készülhetnek, illetve olyanok, amelyek eredetét az előírás egyáltalán nem rögzíti.

Biztosan állati eredetű adalékok

E 120 – kármin

Az E 120 (kosnil, kárminsav, kárminok) a Dactylopius coccus nevű pajzstetű nőstényeinek szárított testéből készül, vizes vagy alkoholos kivonással. Az előírás szerint a kereskedelmi termék a rovarból származó fehérjét is tartalmazhat.

Hol találkozhatunk vele? A színezékek között az egyik legszélesebb körben engedélyezett piros. Az uniós lista szerint használható például piros gyümölcsből készült befőttekben, dzsemekben és zselékben, gyümölcsízű reggelizőpelyhekben, egyes húskészítményekben (töltelékes húsárukban, pástétomokban, chorizóban), füstölt halban és előfőzött rákfélékben, valamint bitter jellegű italokban. A címkén „kármin”, „kárminsav” vagy „E 120” formában jelenik meg.

E 901 – méhviasz

Az E 901 (fehér és sárga méhviasz) a házi méh (Apis mellifera) lépjének forró vizes olvasztásával készül; a fehér változat a sárga fehérítésével. Fényezőanyagként használják édességeken, csokoládén, kávébabon, kis csokoládébevonatú süteményeken, valamint friss gyümölcsök – citrusfélék, dinnye, alma, körte, barack, ananász, banán, mangó, avokádó, gránátalma – felületén. A vegetáriánusok többsége elfogadja, a vegán étrendből általában kimarad.

E 904 – sellak

Az E 904 (sellak) a Laccifer (Tachardia) lacca nevű rovar gyantás váladékából készült, tisztított és fehérített lakk. Szintén fényezőanyag: édességek és csokoládé bevonatán, kávébabon, gyümölcsök – citrusfélék, alma, körte, mangó, avokádó és mások – héján fordul elő, valamint étrend-kiegészítő tablettákon. Érdekesség, hogy a lista a hámozatlan főtt tojás felületén is engedélyezi: a színes, fényes húsvéti tojás ezért lehet sellakkal bevonva.

E 1105 – lizozim

Az E 1105 (lizozim) tyúktojásfehérjéből előállított enzim, amely bontja egyes baktériumok sejtfalát. Tartósítószerként érlelt sajtokban, valamint egyes, nem pasztőrözött sörökben és lengyel gyümölcsborokban engedélyezett. Mivel tojásból készül, a tojásallergiások miatt a címkén allergénként ki kell emelni, például: „tartósítószer: lizozim (tojás)”.

E 966 – laktit

Az E 966 (laktit) az előírás szerint a laktóz (tejcukor) katalitikus hidrogénezésével készül. A tejcukor tejből származik, ezért a laktit vegán szempontból tejeredetű anyag. Édesítőszerként cukormentes cukorkákban, rágógumikban fordulhat elő. Mint minden poliolnál, ha a termék 10 százaléknál többet tartalmaz belőle, a „Túlzott fogyasztása hashajtó hatású lehet” feliratnak is szerepelnie kell.

Állati és növényi forrásból is készülhet

E 322 – lecitinek

Az előírás szerint az E 322 (lecitinek) „állati vagy növényi eredetű élelmiszerekből” fizikai eljárással nyert foszfatidkeverékek. Készülhetnek például szójából, napraforgóból vagy tojásból. Itt az allergénjelölés segít: a szójából és a tojásból készült lecitint ki kell emelni („szójalecitin”, „lecitin (tojás)”). A napraforgó-lecitin nem allergén, így ha a címkén „napraforgó-lecitin” áll, az növényi.

E 471 és a zsírsavas emulgeálószerek

Az E 471 (zsírsavak mono- és digliceridjei) az előírás szerint az étkezési olajokban és zsírokban előforduló zsírsavak glicerin-észtereinek keveréke. Hogy az alapanyag növényi olaj vagy állati zsír, az előírás nem köti meg, és a címkén sem kell feltüntetni. Széles körben engedélyezett emulgeálószer, amely például pékárukban, jégkrémben, margarinban és desszertekben is előfordulhat.

Ugyanez a helyzet a következőknél:

E 422 – glicerin

Az E 422 (glicerin) előírása nem rögzíti a forrást. Hogy ez valódi kérdés, azt az ökológiai termelés szabálya mutatja: a 2021/1165/EU rendelet szerint biotermékben a glicerin „csak növényi eredetű lehet”. A hagyományos élelmiszerekben ilyen megkötés nincs.

Ahol az előírás hallgat a forrásról

E 920 – L-cisztein

Az E 920 (L-cisztein) lisztkezelő szer: lisztben, valamint csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt kekszekben engedélyezett. Az uniós előírás egyetlen forrást zár ki kifejezetten: emberi haj nem használható az előállításához. Más alapanyagot nem tilt és nem ír elő, és a címke sem mondja meg, miből készült. Aki ezt tudni szeretné, csak a gyártótól kérdezheti meg.

E 631 és E 635 – ribonukleotidok

Az E 631 (dinátrium-inozinát) és az E 635 (dinátrium-5’-ribonukleotidok) ízfokozók, levesporok, ízesítők, snackek összetevői között fordulhatnak elő, sokszor a glutamát mellett. Az előírás a vegyület tisztaságát és összetételét rögzíti, a kiindulási anyagot nem. Vegán vagy vallási szempontból ezért ezek is a „kérdezze meg a gyártót” kategóriába tartoznak.

Nem E-szám, mégis állati: a zselatin és társai

Az 1333/2008/EK rendelet 3. cikke kifejezetten kimondja, hogy az étkezési zselatin, a vérplazma, a tejfehérje, a kazein és a kazeinátok nem adalékanyagok. Ezek összetevőként, a saját nevükön szerepelnek a listán, E-szám nélkül. A gumicukor, a zselés desszert vagy a joghurtdesszert összetevői között tehát a „zselatin” szót kell keresni, nem egy számot. A kazeint és a kazeinátokat tejtermékként allergénként is ki kell emelni.

A lista egy pillantásra

Adalék Forrás Biztos?
E 120 kármin pajzstetű igen, állati
E 901 méhviasz méh igen, állati
E 904 sellak rovar váladéka igen, állati
E 1105 lizozim tyúktojás igen, állati
E 966 laktit tejcukor igen, állati
E 322 lecitinek növényi vagy állati (pl. szója, napraforgó, tojás) az allergénjelölés eligazít
E 470a/b, E 471, E 570 növényi olaj vagy állati zsír a címkéből nem derül ki
E 422 glicerin nincs rögzítve a címkéből nem derül ki
E 920 L-cisztein csak az emberi haj kizárt a címkéből nem derül ki
E 631, E 635 nincs rögzítve a címkéből nem derül ki

Ha egy terméken „vegán” vagy „vegetáriánus” felirat van, a gyártó vállalja, hogy a fenti kétes tételek nála növényi vagy mikrobiális eredetűek. Ilyen felirat nélkül a bizonytalan E-számok eredetét csak a gyártótól lehet megtudni.

Források