Ugrás a tartalomra
szám

Adalékanyagok a bioélelmiszerekben

A bio jelölés nem jelenti azt, hogy a termékben nincs E-szám. Azt jelenti, hogy csak egy szűk, külön listáról választhat a gyártó, és ott is gyakran szigorúbb feltételekkel.

Frissítve:

Két rendelet dönt

Az ökológiai (bio, öko) termelés alapja a 2018/848/EU rendelet. Ennek 7. cikke szerint a feldolgozott bioélelmiszerben az adalékanyagok használatát minimálisra kell korlátozni, és csak alapvető technológiai szükséglet vagy különleges táplálkozási cél indokolhatja. Ki kell zárni azokat az anyagokat és eljárásokat is, amelyek megtévesztőek lehetnek a termék valódi jellegét illetően.

Hogy konkrétan mely adalékok jöhetnek szóba, azt a 2021/1165/EU végrehajtási rendelet V. mellékletének A. része sorolja fel. Ez a lista nem önálló engedély. A bioélelmiszernek először is meg kell felelnie az általános adalékanyag-rendeletnek (1333/2008/EK), és csak ezen felül jönnek a bio szabályok saját feltételei. Ami tehát a hagyományos élelmiszerben sem engedélyezett, az biotermékben sem lehet, és sok minden, ami a hagyományosban megengedett, a bioból kimarad.

Mekkora a lista?

A 2026 elejétől hatályos szövegben nagyjából hatvan E-számmal jelölt anyag szerepel, egy részük csak technológiai segédanyagként. Összehasonlításul: az általános uniós listán több mint háromszáz adalékanyag van. A bio lista főleg savakat, sókat, növényi sűrítőanyagokat, gázokat és néhány antioxidánst tartalmaz.

Néhány tétel, amellyel a bolti biotermékeken találkozni lehet:

E-szám Mire használható biotermékben Feltétel
E 330 (citromsav) növényi és állati eredetű termékek –
E 300 (aszkorbinsav) növényi eredetű termékek; húskészítmények és előkészített húsok, ha só és adalék mellett más összetevőt is tartalmaznak –
E 322 (lecitinek) növényi és állati eredetű termékek csak ökológiai termelésből
E 440 (pektinek) növényi eredetű és tejalapú termékek –
E 406 (agar-agar) növényi eredetű, tejalapú és húskészítmények –
E 412 (guargumi), E 410 (szentjánoskenyérliszt) növényi és állati eredetű termékek csak ökológiai termelésből
E 415 (xantángumi) növényi és állati eredetű termékek –
E 392 (rozmaringkivonatok) növényi és állati eredetű termékek csak ökológiai termelésből
E 500 (nátrium-karbonátok) növényi és állati eredetű termékek –
E 941 (nitrogén), E 290 (szén-dioxid) növényi és állati eredetű termékek –

A csillaggal jelölt tételeket – ilyen a lecitin, a guargumi, a pektin – a rendelet mezőgazdasági eredetű összetevőnek tekinti. Ennek azért van jelentősége, mert a 2018/848/EU rendelet 30. cikke szerint a bio jelölésű termék mezőgazdasági eredetű összetevőinek legalább 95 tömegszázaléka ökológiai kell legyen. Ezért kell egyre több ilyen adaléknak magának is bio eredetűnek lennie.

A nitrit: megengedett, de szigorúbban

A pácolt bio húsárukban (sonka, virsli, szalámi) megengedett lehet az E 250 (nátrium-nitrit) vagy az E 252 (kálium-nitrát), de csak akkor, ha a gyártó az illetékes hatóság számára kielégítően bizonyította, hogy nincs ugyanolyan biztonságot vagy ugyanazokat a termékjellemzőket nyújtó technológiai alternatíva. A kettő együtt nem használható.

A határértékek is alacsonyabbak:

Hagyományos húskészítmény (2025. október 9-től) Bio húskészítmény
Nitrit, gyártáskor hozzáadható legfeljebb 80 mg/kg 50 mg/kg
Nitrit, maradék a késztermékben legfeljebb 45 mg/kg 30 mg/kg

(Mindkét oszlopban nitrition-ként kifejezve, nem sterilezett húskészítményekre.)

Az E 301 (nátrium-aszkorbát) bio húsárukban csak nitrittel vagy nitráttal együtt használható. Egy bio virsli összetevőlistájában így például ez állhat: „sertéshús*, víz, só, fűszerek*, antioxidáns: nátrium-aszkorbát, tartósítószer: nátrium-nitrit (*ökológiai gazdálkodásból)”.

Kén-dioxid: gyümölcsborban, mézsörben és a borban

Az E 220 (kén-dioxid) és az E 224 (kálium-metabiszulfit) az adalékanyag-listán csak gyümölcsborokban (például almaborban, körteborban) és mézsörben szerepel, legfeljebb 100 mg/l összmennyiségben. Az E 223 (nátrium-metabiszulfit) rákfélékben használható.

A szőlőborra külön rész (a V. melléklet D. része) vonatkozik. A bio vörösbor kén-dioxid-tartalma legfeljebb 100 mg/l, a fehér- és rozéboré legfeljebb 150 mg/l lehet, ha a maradékcukor 2 g/l alatt van. A többi bortípusnál a hagyományos borra érvényes határértéknél 30 mg/l-rel alacsonyabb a felső határ.

Ami kimarad: színezékek, édesítőszerek, ízfokozók

A lista nagyobb tanulsága az, ami nincs rajta.

  • Színezékek. Mindössze három tétel szerepel, mindegyik szigorúan kötött: az E 153 (növényi szén) a hamuval borított kecskesajt ehető héján és a Morbier sajtban, az annatto (E 160b(i) és E 160b(ii)) pedig csak a Red Leicester, a Double Gloucester, a Cheddar és a Mimolette sajtban. Bio gumicukorba vagy bio üdítőbe tehát nem kerülhet színezék adalékként; ha mégis színes, a szín legfeljebb színező hatású élelmiszerből, például gyümölcs- vagy zöldségkoncentrátumból származhat. Ez az uniós meghatározás szerint addig összetevő és nem adalék, amíg a színanyagot nem vonják ki belőle szelektíven.
  • Édesítőszerek. A teljes édesítőszer-csoportból egyedül az E 968 (eritrit) maradt, az is csak ökológiai termelésből, ioncserélő technológia nélkül. Aszpartám, szukralóz, aceszulfám K vagy szteviol-glikozidok nincsenek a listán.
  • Ízfokozók. A glutamátok és a ribonukleotidok, például az E 621 (mononátrium-glutamát), egyáltalán nem szerepelnek.
  • A szokásos tartósítószerek. Szorbátok és benzoátok nincsenek a bio listán. Ami a tartósítószerek közül megmaradt, az a nitrit és a nitrát, a felsorolt szulfitok és az E 267 (pufferolt ecet), ez utóbbi csak ökológiai termelésből.
  • Foszfátok. A húsiparban elterjedt di-, tri- és polifoszfátok hiányoznak. Egyetlen foszfát szerepel: a monokalcium-foszfát, és az is csak önkelő lisztben, térfogatnövelő szerként.

Az aromákra is külön szabály vonatkozik: biotermékben csak természetes aroma és természetes aromakészítmény használható.

Néhány furcsa feltétel

A lista részletei sokat elárulnak a bio szabályok logikájáról:

  • az E 901 (fehér és sárga méhviasz) és az E 903 (karnaubaviasz) édességek fényezésére használható, csak ökológiai termelésből;
  • a karnaubaviasz citrusféléken csak egy esetben megengedett: a növény-egészségügyi előírások szerinti kötelező, nagyon alacsony hőmérsékletű hűtéses kezelés kísérőjeként. A hagyományos citrusokon elterjedt E 914 (oxidált polietilén viasz) nincs a bio listán;
  • az E 551 (szilícium-dioxid) csomósodásgátlóként szárított fűszernövényekben és fűszerekben, aromákban és propoliszban, valamint italautomatába szánt kakaóban használható;
  • a borkősavsók (E 335, E 336, E 337) 2027. január 1-jétől csak ökológiai termelésből származhatnak.

GMO és bio

A 2018/848/EU rendelet 11. cikke szerint biotermékben sem GMO-ból, sem GMO felhasználásával előállított anyag nem lehet. Ez az adalékanyagokra is igaz. Egy módosított mikroorganizmussal erjesztett adalék tehát akkor sem kerülhet bio termékbe, ha a hagyományos élelmiszerben jelölés nélkül megengedett. A részletekről a géntechnológiáról szóló cikkünk ír.

Hogyan olvassuk a bio címkét?

  • Az E-szám vagy az adalékanyag neve a bio terméken is ugyanúgy szerepel, mint bármely más élelmiszeren: funkció, utána név vagy szám.
  • A csillag vagy hasonló jel az ökológiai gazdálkodásból származó összetevőket mutatja. Ha a lecitin mellett is ott a jel, az adalék maga is bio eredetű.
  • Ha egy bio terméken színezéket, mesterséges édesítőszert vagy glutamátot lát, és nem a fenti sajtok egyikéről van szó, az eltér a szabályoktól. Ilyenkor érdemes jelezni az ellenőrző hatóságnak.

Források